Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

– Mi az, hogy pornó? – kérdezte Odette, Marta és Marius lánya.
– Látod, mit értél el? – mondta Caroline. – Kincsem, a pornók pónikról szóló izgalmas történetek.
– Kár, hogy nem írsz pornókat – mondta Odette sajnálkozva.

Kerstin Gier könyve tipikus „női regény”, melyben sikeresen ötvöz egy kényes tabu témát egy napjainkban játszódó történettel. Mindezt szarkasztikus, jó humorral tálalva, miközben olyan örök témák, mint család, barátság, házasság és hűség is terítékre kerülnek. Megéri élni! Vegyük bátran kezünkbe a sorsunkat! Vállaljuk fel az életünket és ne mások elvárásainak akarjunk megfelelni… – üzeni olvasóinak. Pedig főhőse, Gerri úgy érzi, hogy az élete vakvágányra került. Teljesen kilátástalannak látja a jövőjét, hiszen még mindig szingli, váratlanul elveszítette az állását is, és senkire sem számíthat. Kétségbeesésében úgy dönt, hogy véget vet az életének, de elhatározza, hogy előbb búcsúlevelet küld a rokonainak, barátainak, ismerőseinek és végre szembesíti őket az „igazsággal”, azaz fellebbenti a fátylat a képmutató viselkedésükről. Egy váratlan esemény következtében az alapos előkészítés és tervezés ellenére Gerri terve azonban meghiúsul, és ekkor elszabadul a pokol, hiszen a levelei már eljutottak a címzettekhez. Viszont ez a véletlen vagy netán karmikus esemény új, izgalmas fordulatot hoz Gerri életébe.

A fülszövegben benne van igazából minden, amit a könyvről tudni érdemes.

Valami fura kettős érzés van bennem. Nem tudnám azt írni, hogy tetszett. De az se lenne igaz, ha azt írnám, hogy untam, vagy nem tartottam szórakoztatónak. 

Nagyon jó humora van a szerzőnek és alapvetően szerettem a stílust. Mégis sokszor volt az az érzésem, hogy összecsapott és ez is csak egy példány Gerri 2 hét alatt rendelésre írt könyveiből... 

Fülszöveg alapján választottam. A borítója viszont valami borzalmas (különösen, ha összehasonlítom a szerző többi könyvével...). A regény valahol a kettő között van. Azért talán mégis közelebb a fülszöveghez.

Olyan egyszer olvasós, nevetős, de többször nem elővevős. Egyszer viszont kíváló szórakozás mindenkinek, aki valami könnyedre vágyik.

Nem haragudhatunk meg valakire, ha megmondja az igazat.